forrás: https://medpublics.com/docs/gyulladas_es
2022-05-04 12:19:43
A gyulladás és a tumorgenezis közötti kapcsolat jól ismert, és az elmúlt évtizedben ezt számos, genetikai, farmakológiai és epidemiológiai adatokból származó bizonyíték támasztotta alá. A gyulladásos bélbetegség a vastagbélrák kialakulásának egyik fontos kockázati tényezője. A gyulladás valószínűleg a sporadikus és az öröklődő vastagbélrák más formáiban is szerepet játszik. Azok a molekuláris mechanizmusok, amelyek révén a gyulladás elősegíti a rák kialakulását, még feltáratlanok, és eltérőek lehetnek a vastagbélráknak a vastagbélgyulladással összefüggő, és más formái között. A közelmúltban végzett munkák megvilágították a különböző immunsejtek, citokinek és más immunmediátorok szerepét a vastagbél tumorgenezisének gyakorlatilag minden szakaszában, beleértve a tumorok kialakulását, promócióját, progresszióját és metasztázisát. Ez az áttekintés ezeket a mechanizmusokat, valamint a megelőzés és a terápia új megközelítéseit tárgyalja.
Magyar nyelven: http://medpublics.com/docs/gyulladas_es_magyar.pdf
forrás: https://www.oncotarget.com/article/11108/text/
2021-11-19 11:49:59
A miricetin egy természetes étrendi flavonoid vegyület. Kiértékeltük a miricetin hatékonyságát a béldaganat kialakulására nézve adenómás polip coli multiplex bélrákos (APCMin/+) egereken. A miricetint szájon keresztül adagoltuk 12 egymást követő héten át naponta egyszer. A miricetinnel táplált (APCMin/+) egerekben kevesebb és kisebb polipok fejlődtek ki, mindennemű káros hatás nélkül. A szövetkórtani elemzés kimutatta, hogy csökkent a diszpláziás sejtek száma, valamint a diszplázia foka minden egyes polipban. Az immun-szövetkémiai és western blot analízis feltárta, hogy a miricetin szelektíven gátolja a sejtosztódást és apotózist vált ki az adenómás sejtekben. A miricetin hatásait összefüggésbe hozták a GSK-3β és a Wnt/β-c útvonalak modulálásával. az ELISA analízis a gyulladáskeltő citokineknek, az IL-6 és a PGE2-nek csökkent koncentrációját mutatták ki a vérben, ami az APCMin/+ egerekben viszont megemelkedett. A miricetines kezelés hatása sokkal kiemelkedőbb volt az adenómás polipokban, amelyek a vastagbélből eredtek. További kísérletek kimutatták, hogy a miricetin lefelé szabályozza a foszforilált p38 MAPK/Akt/mTOR jelző útvonalakat, amelyek lehetnek az adenómás polipok gátló mechanizmusai, melyet a miricetin váltott ki. Mindent összevetve a mi adataink azt mutatják, hogy a miricetin meggátolja a béldaganatok kialakulását egy sor biológiai hatáscsoport révén. Mivel ezek az eredmények adottak, azt javasoljuk, hogy a miricetint alkalmazni lehessen megelőzésképpen a bélrákfajták kialakulása kockázatának megelőzésére
forrás: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3025067/
2021-11-10 09:59:12
A kurkumin (diferuloil-metán) egy narancssárga összetevője a kurkumának vagy currypornak (más néven sárga gyömbérgyökérnek), és ez egy természetes polifenol származék, amelyet a növény, a Curcuma longa rizómájából izoláltak. A kurkumint évszázadokon át használták egyes gyógykészítményekben, illetve ételszínező anyagként. A közelmúltban kiterjedt in vitro és in vivo kísérleteket folytattak, amelyek azt sugallták, hogy a kurkumin rákellenes, vírusölő, ízületi gyulladásellenes, amiloidellenes (Alzheimer-ellenes), antioxidáns és gyulladásellenes tulajdonságokkal rendelkezik. Ezeknek a hatásoknak a mögöttes mechanizmusai változatosak, és úgy tűnik, hogy különféle molekuláris céltárgyai vannak, beleértve a transzkripciós faktorokat is (úgy, mint a sejtmagi faktor- κB), a növekedési faktorok (például a véredény belhámi sejtnövekedési faktor), a gyulladáskeltő citokinek (például a tumor nekrózis faktor, az interleukin 1 és az interleukin 6), a fehérje kinázok (mint például az emlős célponti rapamicin, a mitogén által aktivált protein-kinázok és az Akt), továbbá egyéb enzimek (mint pl. a ciklooxigenáz 2 és az 5 lipoxigenáz). Éppen ezért a kurkumin, hatékonyságának és a sokféle céltárgy szabályozási képességének köszönhetően, valamint a biztonságos emberi használat lehetősége miatt jelentős érdeklődést kapott úgy, mint az egyik lehetséges terápiás hatóanyag különféle rosszindulatú megbetegedések megelőzésében és kezelésében, így például az arthritis és az allergiák, az Alzhemer-kór, továbbá egyéb gyulladásos betegségek. Ez az áttekintés öszegzi a kurkumin különféle in vitro és in vivo gyógyszertani szempontjait, valamint a mögötte rejlő hatásmechanizmusokat. A nemrégiben beazonosított molekuláris célpontokat és jelző útvonalakat, amelyeket a kurkumin módosít/szabályoz, szintén megvitatjuk a továbbiakban.
forrás: http://medpublics.com/docs/FLAVONOIDS_IN_CANCER.pdf
2021-04-06 11:11:41
Világszerte a rák a második vezető halálok. Bár a rák kezelésére sok különböző megközelítés létezik, ezek gyakran fájdalmasak a káros mellékhatások, és néha hatástalanok a hagyományos rákellenes gyógyszerekkel vagy sugárterápiával szembeni növekvő rezisztencia miatt. A késleltetett/gátolt apoptózis célbavétele a rákkezelés egyik fő célja és a kutatás erősen aktív területe. A növényi eredetű természetes vegyületek jelentős érdeklődésre tartanak számot magas biológiai hasznosulásuk, biztonságosságuk, minimális mellékhatásaik, és ami a legfontosabb, költséghatékonyságuk miatt. A flavonoidok fontossá váltak rákellenes ágensekként és jelentős potenciált mutattak, mint olyan citotoxikus rákellenes ágensek, amelyek elősegítik az apoptózist a rákos sejtekben. Ebben az áttekintésben a flavonoidok, valamint a rák kezelésében az apoptózist célba vevő hatásosságuk összefoglalása kerül megvitatásra.
forrás: http://medpublics.com/docs/egy_novenyi_eredetu_vegyulet_english.pdf
2021-02-08 12:45:05
Háttér: Mivel a MAP kinázok (mitogén-aktivált protein kinázok) fontos útvonalai a sejtekben a külső ingerek belső jelekké történő átalakításának, annak meghatározása, hogy milyen lehetséges szerepük van a ráksejtekben, egy ígéretes módja lehet a rosszindulatú betegségek kezelésének és prognózisának. Korábbi kísérleteink szerint egy flavonoidban gazdag oldat, a Flavin 7, képes volt csökkenteni a vesetumor növekedését, in vivo. Anyagok és módszerek: A Flavin 7-nek az MAPK jelátviteli útvonalra gyakorolt hatásait immortalizált egér proximális tubuláris sejtekben, a sejt-életképesség áramlási citometriás elemzésével, luciferáz próbával, Western blotokkal határoztuk meg. Eredmények: Nem toxikus dózisban a Flavin 7 jelentősen csökkentette az ERK (extracelluláris szignálregulált kináz) foszforilációját és az ERK kináz MEK1 gátlásán keresztül gátolta az olyan lefelé irányuló célpontjainak (downstream targets) az aktivitását, mint az ELK1 és a CREB. Következtetés: Azon képessége miatt, hogy ideiglenesen gátolja a vesedaganat növekedését és a MEK1/ERK útvonal aktiválódását in vitro, további in vivo kutatások szükségesek annak meghatározására, hogy milyen potenciális szerepe van a Flavin 7-nek a rosszindulatú betegségek kezelésében. A mitogén-aktivált protein kináz (MAPK) kaszkád az egyik fő jelátviteli rendszer, amellyel a sejtek az extracelluláris jeleket intracelluláris válaszokká alakítják át. Ennek a kaszkádnak sok lépése konzerválódott és homológokat fedeztek fel különböző fajokban. Az első három emlős MAP kinázt, az ERK1-et, az ERK2-t és az ERK3-at az 1990-es évek elején klónozták, ami megkönnyítette a kutatásukhoz szükséges reagensek kifejlesztését. Egyértelművé vált, hogy az ERK1 és az ERK2 azon protein kinázok közé tartozik, amelyek a leggyakrabban aktiválódnak a jeltovábbító (szignál transzdukciós) útvonalakon. Elsősorban a sejtburjánzáshoz kötötték ezeket, sok más eseményben is fontos szerepük van. Az emlős sejtekben az ERK1 és az ERK2 – amelyekre gyakran hivatkoznak p44 és p42 MAP kinázokként is –, a MAPK család archetípusos tagjai. Ezért annak meghatározása, hogy a MAPK-ok milyen lehetséges szerepet töltenek be a ráksejtekben, egy ígéretes módszer lehet a rákos betegségek kezelésében és prognózisában. A legutóbbi eredmények szerint az ERK útvonalak aktiválódása gyakori esemény a tumorgenezisben. Az ERK jelen van a sejt iniciációban, a daganat promóciójában és fejlődésében, az invázióban, a metasztázisban, valamint a programozott sejthalál és az angiogenezis szabályozásában – amelyek események alapvetően szükségesek ahhoz, hogy áttétes daganat alakulhasson ki (áttekintése az 5. számú hivatkozásban). Másrészt, az ERK Egy növényi eredetű vegyület, a Flavin 7 hatása az ERK jelátviteli útvonalra az immortalizált egér proximális tubuláris sejtekben 2 aktiválódás nem egyértelműen kedvező vagy káros hatású a rákos betegek számára, mert kimutatták róla, hogy a sejtburjánzást és a túlélést a normál sejtekben, valamint a daganatos sejtekben egyaránt beindítja. A gyümölcs kivonatokban nagy mennyiségben megtalálható flavonoidok a daganatellenes hatásokat mutató szupernövények másodlagos metabolitjai. Tudott róluk, hogy antioxidáns és burjánzásgátló hatást gyakorolnak a daganatos sejtekre. A legújabb tanulmányokban azt taglalják, nem valószínű, hogy a flavonoidok klasszikus antioxidáns aktivitása lenne az egyetlen magyarázat a celluláris szinten kifejtett hatásukra. Ennek a hipotézisnek többféle érvelés is alapjául: l) a flavonoidok nagymértékben metabolizálódnak in vivo, így redox (redukciós-oxidációs) potenciáljuk lényegesen megváltozik és ll) a flavonoidok és metabolitjaik in vivo felgyülemlett koncentrációi alacsonyabbak, mint a kis antioxidáns tartalmú tápanyagoké. A vizsgálatok azt jelezték, hogy tirozin kináz aktivitást gátló képességüknek köszönhetően a flavonoidok szelektíven lépnek kölcsönhatásba a MAPK jelátviteli útvonallal. Egy természetes, hét különböző gyümölcs kivonatából álló vegyületet, a Flavin 7-et (F7) vizsgáltunk meg vesedaganat állatkísérletünkben. Ne/De daganat sejteket ültettünk be 6- 8 hetes Fischer 344 patkányok vese kapszulája alá, és az állatokat humán ekvivalensnek megfelelő F7 kivonattal kezeltük a gyártó utasításainak megfelelően. Két hetes kezelés után a patkányokat leöltük, és meghatároztuk a daganatnövekedést. Az F7 jelentősen (p <0.05) csökkentette a daganatnövekedést in vivo. A kutatás célja annak meghatározása volt, hogy az F7 hatással van-e az ERK jeladó útvonalra az immortalizált egér proximális tubuláris sejtekben.
